Babanapló

Babanapló

menü

Egyeztessen időpontot az alábbi telefonszámon:

+36 20 257 57 78
menü

Felkészülés a szülésre

 

FELKÉSZÜLÉS A SZÜLÉSRE 

A szülésre való felkészülés fontos része a fizikai, mentális ráhangolódás, a megfelelő információk beszerzése, a környezet átalakítása

A szülésre való felkészülés fontos része a fizikai, mentális ráhangolódás, a megfelelő információk beszerzése, a környezet átalakítása. Van egy kifejezetten nyugodt terhességi időszak, amikor a kismama már túl van a fontosabb szűrővizsgálatokon. Ez a huszadiktól a harmincadik, harminckettedik hétig tart. Szép, hosszú tíz hétről van szó, amikor már biztosan tudjuk, jó helyen tapadt-e meg a magzat, és megfelelően fejlődik-e. Nincs hányinger, hányás, émelygés, ami annyira megnehezítette a terhesség első harmadát. Kiegyensúlyozott periódus ez, aggodalmak nélküli. Élvezze a békét, hiszen a szülés közeledtével majd jönnek a mozgalmasabb hetek: a felkészülés ideje. 

SIMA SZÜLÉS VAGY CSÁSZÁRMETSZÉS? 

Hogy a magzat milyen ütemben fejlődik, nem egyetlen tényezőtől függ, de ezek közül talán a genetikai háttér a legfontosabb. Ennek vannak látható jelei is. Ha megnézünk egy magasabb, nagyobb testsúlyú szülőpárt, feltételezhetjük, hogy a gyerekük is nagyobb lesz az átlagosnál, vagyis többet nyom 3200-3300 grammnál. 

Hatással lehetnek a magzatvédő vitaminok is. Erről sokat vitatkoztak korábban, de hosszú tapasztalati idő után mára világos, hogy a vitaminok elterjedése óta gyakrabban születnek nagyobb súlyú magzatok, akiken régen igencsak elcsodálkoztak az orvosok. Húsz évvel ezelőtt egy négy kiló feletti csecsemőt nagy magzatnak neveztek, öt kiló felett pedig már óriás magzatról beszéltek. Rögtön el is végeztek egy terheléses vércukorvizsgálatot, hogy kiderüljön, nincs-e a jelenség mögött anyagcsere-probléma, például lappangó cukorbetegség. Ma már a nagy súly természetesnek számít, és ezekkel a babákkal nem is foglalkoznak külön.

Fontos tudni, hogy a nagyobb magzatméret önmagában nem indokol császármetszést, erről inkább a szülés menete alapján döntenek az orvosok. Vagyis azt nézik, milyen a kismama szöveteinek tágulékonysága, milyen erősek a fájások. Furcsa, de az átlagosnál kisebb méret néha nagyobb probléma lehet, hiszen ilyen esetekben inkább előfordulhat toxémia, vagy más okból bekövetkező lepényműködési zavar.

FEJJEL VAGY FARRAL? 

Minden kismama hallott már arról, hogy a magzat a születés előtt két helyzetet foglalhat el, a fejvégi, vagy a farfekvéses pozíciót. A harmincadik hét körül még kétesélyesnek tűnhet a dolog, hiszen a magzatok fele ilyen, fele olyan helyzetben van, de az igazság az, hogy a világrajövetel időpontjában a kicsik 92-94 százaléka már fejen áll, tehát megfelel az elvártaknak. Az elhelyezkedésre igazán a harminchatodik hét környékén kell figyelni. Ha a gyerek farral fordul a szülőcsatorna felé, és úgy is marad, abból nagy valószínűséggel császármetszés lesz. Nagy ritkán előfordulhat harántfekvés is, ez műtétet követel. 

Miért lehet veszélyes a farfekvéses baba helyzete? Hangsúlyozzuk, itt csak a veszély lehetőségéről van szó, hiszen az előre tájékozódó orvos és csapata mindenre felkészül. A helyzet az, hogy mivel a baba feneke puhább, mint a feje, könnyebben át is halad a szülőcsatornán, viszont a koponya beszorulhat. Ilyenkor elakad a köldökzsinórból érkező vér, és ha öt percnél tovább tart ez az állapot, a baba megfulladhat. Fordított esetben, fejfekvésnél a keményebb koponya utat csinál magának, és a fenék a nyomában már könnyen átcsúszik.

RÁHANGOLÓDÁS 

A kismama teste készül a szülésre, és ebben elsősorban a progeszteron nevű hormon segít, amely a méhlepényben termelődik. Minél közelebb jutunk a nagy naphoz, annál több. Ez a hormon ellazítja az anya szöveteit, hogy a magzat minél könnyebben jusson át a szülőcsatornán. A medencecsontok is rugalmasabbá válnak a szeméremízület környékén. Persze a baba még puha koponyája is sokat tesz az ügy érdekében, mert a kutacsok mentén idomul, alkalmazkodik a mama méreteihez. Ezt a születés után a kicsi hosszúkás feje is mutatja, de néhány napon belül tökéletesen normális formát vesz fel.

A többféle hormonális hatás azonban csak egy dolog, a lelki tényezők legalább annyira fontosak. Azt figyelték meg, hogy azok a nők, akik nehezen estek teherbe, vagy a terhességhez beavatkozásra volt szükségük, kevésbé félnek a szüléstől, mint azok, akiknél a fogantatás nem egy tervezett folyamat eredménye volt. Ennek az a magyarázata, hogy az előbbiek hosszú időn át nagyon komolyan készülnek a szülésre, hiszen akár évek is eltelhetnek a teherbeesésig. Lelkileg kicsit jobban várják a gyereket, a szülés konkrét eseményei kevésbé érdeklik őket. 

Akárhogy is van, a félelmek, szorongások leküzdésében nagyon sokat segítenek a szülés előtti tanfolyam. Érdemes korábban már szült ismerősöket erről megkérdezni, a legtöbbjük megerősíti ezt az állítást. A tanfolyam nem puszta lelkizés. Elmondják, hogy milyen jelek utalnak a közelgő szülésre: a rendszeres fájások, az elfolyó magzatvíz. Megismerik a szülés menetét, és jó, mert megismerkednek a majdani helyszínnel is. Vannak apró trükkök is: a tágulást elősegítő málnatea például. De a lényeg az, hogy oldódjanak a gátlások. Aki megnyugodva, a szülés részleteinek ismeretében készül, egészen biztosan kevésbé fog félni, és aki kevésbé fél, rövidebbnek érzi azt az időt, amit a szülőágyon tölt majd.

TÚL KORÁN VAGY KÉSVE?  

Ötven évvel ezelőtt ugyannyi volt a koraszülés, mint most, ezért sajnos nem mondhatjuk, hogy az orvostudomány különösebb sikerekkel dicsekedhetne. Az okok között szerepel azonban az is, ami régebben nem létezett, a lombikbébi program tudniillik, amely egyre több ikerterhességhez vezet. Közismert ugyanis, hogy a koraszülések jelentős része ennek a számlájára írható. Éppen emiatt az ikerterhességet a lehetőséghez képest igyekeznek elkerülni.

Mi a túlhordás? Ha a baba a várt időpont után két héttel születik meg, az orvosok terminustúllépésről beszélnek, magyarul túlhordásról. Ennek megvannak a maga veszélyei, éppen ezért a szülészek maximum tíz napot, újabban már csupán egy hetet várnak a szülés megindításával. Magának a szülésnek a várható időpontját egyébként az utolsó menstruáció első napjának és a legelső ultrahangos vizsgálati leletek figyelembevételével lehet kiszámítani. 

Túlhordás esetén a kismama érezni fogja, hogy odafigyelnek rá, gyakran ellenőrzik különféle eljárásokkal, például kardiotokográfiával (CTG) és ultrahanggal. Az előbbi módszerrel a magzat szívműködését és a méh összehúzódásait követik nyomon, de az utóbbival is vizsgálják a magzat vérkeringését. Hogy a méhlepény milyen állapotban van, azt a köldökartéria lüktetése, az úgynevezett pulzusgörbe mutatja meg. Ha a görbe a nagyobb ellenállás felé tolódik, a lepény meszesedik, ez pedig veszélyezteti a magzatot. A kardiotokográfiás vizsgálatot ilyenkor kétnaponta végzik el.

MAGZATVÍZ ÉS MÉHNYAK 

Ha a magzatvíz elfolyik, a finisben vagyunk, bár különösebb jelentősége nincsen, csak akkor, ha ez egy közel zárt méhszáj mellett történik meg. Mindenesetre ez a szülés megindulását mutatja, ritkább esetben pedig koraszülés jele. Ha szülés a magzatvíz elfolyásával kezdődik, hosszabb folyamatra kell számítanunk, és felléphetnek szövődmények is, ugyanis a víz kapcsolatba kerül a hüvelyi flórával, ami növeli a fertőzésveszélyt. Bizonyos idő után ezért antibiotikumokat adhatnak.

A már említett hormonális változások elsősorban a méhnyak állapotát befolyásolják. Hogy az mennyire érett a szülésre, jól kitapintható. Ha ajakhoz hasonló tapintású, akkor érett, ha azonban keményebbnek tűnik, még éretlen. Ezt a vizsgálatot a terhesség harminchetedik hetétől hetente elvégzik, és így megközelítő pontossággal meg tudják mondani a kismamának, hogy mikorra várható a szülés. Számít a méhnyak tágassága, és a hossza is, amely fokozatosan változik: a szülés előtt rövidül és tágul. Amennyiben a méhnyak két-három centiméterre is kinyílik, tapintása sima, és a magzat feje is kellőképpen alacsonyan van, a szülés bármikor elkezdődhet. A méhnyak érése gyógyszerekkel segíthető.